A fenntarthatóság iránti elköteleződés ma már nem csupán társadalmi elvárás, hanem egyre inkább gazdasági és jogszabályi követelmény is. A globális energiafogyasztás és az ezzel összefüggő környezeti terhelés jelentős részéért a gazdaság nagy szereplői, különösen a nagyvállalatok felelősek. Éppen ezért a jogalkotók célja, hogy az energiahatékonyság növelését és az éghajlatvédelmi célok megvalósítását ne csak az egyéni szinten, hanem a vállalati gyakorlatban is szorgalmazzák.

Nagyvállalatok kötelező energetikai auditálása Magyarországon az energiahatékonysági törvény értelmében négyévente elvégzendő feladat. Az audit célja, hogy részletes képet adjon a vállalat energiafelhasználási szokásairól, és azonosítsa azokat a pontokat, ahol érdemi energia- és költségmegtakarítás érhető el. Ez nemcsak a vállalat versenyképességét növeli, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a gazdasági tevékenységek környezeti lábnyoma csökkenjen. A fenntarthatóság szempontjából ez különösen fontos, hiszen az energiafogyasztás csökkentése közvetlenül befolyásolja a szén-dioxid-kibocsátást, amely a klímaváltozás egyik fő okozója. Az audit során feltárt adatok alapján a cégek konkrét intézkedéseket vezethetnek be: modernizálhatják technológiáikat, racionalizálhatják folyamataikat és tudatosabb energiagazdálkodási gyakorlatokat alkalmazhatnak.

A fenntarthatóság tehát nem csupán környezetvédelmi szempont, hanem hosszú távú gazdasági érdek is. A kötelező energetikai audit nem egyszerűen egy adminisztratív feladat, hanem lehetőség arra, hogy a vállalatok felismerjék saját működésük energiahatékonysági hiányosságait, és ezek orvoslásával ne csak a környezetet, hanem saját eredményességüket is javítsák. Az ilyen auditok hozzájárulnak egy olyan vállalati kultúra kialakításához, amelyben az energia- és erőforrás-hatékonyság központi szerepet kap. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a piaci szereplők egyre nagyobb figyelmet fordítanak a partnerek és beszállítók környezeti teljesítményére is.