Még ma is keveset tudunk erről a lélegzetelállítóan csodálatos macskafajtáról. A hópárduc olyan teljesítményre képes, ami már-már hihetetlen. Akár 5 és fél méter magasra képes ugrani függőlegesen és akár 12-14 méter messzire vízszintesen. Ez páratlan teljesítménynek nevezhető a nagy testű állatok körében.

[wp_ad_camp_1]

A hópárduc sajnos veszélyeztetett listára került. Noha az egyedeit a törvény szigorúan védi és az orvvadászatot is jelentős mértékben sikerült visszaszorítani, a zsákmányállatok vadászata ma is veszélyes méreteket ölt. Ez azt jelenti, hogy a hópárduc nem jut elegendő zsákmányállathoz, így a populációja képtelen a növekedésre. A problémát tetézi, hogy számos zsákmányállatát méreggel irtják, így még kevesebb élelem marad a párducoknak.

Hópárduc

A hópárduc a magasföldi réteken, sziklás és erdős hegyeken is jól érzi magát. Előfordulása Közép-Ázsia hegyvidéki régióiban várható, de Nyugat-Szibériában is meghatározó populációval rendelkezik. Lehetőleg a belátható, kopárabb területeket keresi, a sűrű erdőkben nem érzi magát biztonságban, illetve kevésbé hatékonyan tud vadászni. A hópárduc egészen magas területekre is felmerészkedik; számos észlelés szólt 4500 méter feletti találkozásokról.

A hópárduc gyakorlatilag minden állatot elfogyaszt, amit zsákmányul tud ejteni. A táplálkozásának jelentős részét a vadon élő juhok, vaddisznók, gazellák és nyulat teszik ki, de elfogyaszt szinte mindent, amit el tud fogni, legyen szó akár egy egérről vagy egy mormotáról. A hópárduc kiváló vadász, még a szarvasok sincsenek biztonságban miatta. Más nagymacskákhoz képest sokkal inkább „alázatos” a családjával szemben, amit például az oroszlánok esetében aligha láthatunk; a táplálkozásban előnyt élveznek a kicsik és a nőstények, a hím rendszerint gondoskodik azok ellátásáról.