Itt a hétvége és megint a feje tetején áll a lakás? A probléma sokunk számára ismerős, hiszen a hétköznapok rohanásában nem sok idő jut a takarításra. A sokszor megfogadott „majd holnaptól másként csinálom”- gondolat helyett inkább szánjon egy kis időt gyakrabban arra, hogy környezetét tisztábbá és rendezettebbé tegye! Hiába a tisztaság, ha apró holmija, ruhái folyton szanaszét hevernek a lakásban! Tovább a folytatáshoz
Egyéb kategória bejegyzései
A felelősségteljes hitel felvételről
Előfordult már Önnel, hogy fizetése nem volt elég a hónap végéig, és komoly anyagi gondokkal küzdött? Aggódott már azon, hogy a hirtelen jött kiadásokat miből fogja finanszírozni? Jelen gazdasági helyzetünkben nem kell bemutatni senkinek azt, hogy bizony a hitelintézetek ügyfeleinek száma rohamosan gyarapodik. Mindegy, hogy fogyasztási jellegű hitelekről van szó, lakásvásárlásra szántakról, vagy éppen a szabad felhasználású típusokról, mindenképpen csábító ajánlat, hogy anyagi gondjaink egyik percről a másikra megoldódni látszódnak. Tovább a folytatáshoz
A magyar borok diadalútja 1600-1900-ig
Az 1655. évi országgyűlés elrendeli az aszú szőlő különválasztását a hegyaljai borvidéken. XIV. Lajos a Napkirály „Borok királya, királyok bora” „Vinum regum – rex vinorum” címet adja az aszúnak. Az 1703-ban kirobban szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc volt Magyarország legnagyobb földbirtokosa, övé volt Tokaj-hegyalja is. A szabadságharc idején a bort eladták és abból vásároltak fegyvereket. Tovább a folytatáshoz
A magyar bor története a kezdetektől a XII. századig
A Kárpát medencében először a kelták kezdtek el foglalkozni a bortermeléssel majd a rómaiak is követték példájukat. I.e. 300 évvel a kelták alapították meg Scarbant várost, amit később a rómaiak Scarabantiának hívtak, ma pedig Sopronként ismerünk. A kitűnő klímának valamint az ideális termőföldeknek köszönhetően egyre jobb terméseredményeket értek el a rómaiak a bortermesztésben. Tovább a folytatáshoz
A magyar borok története az I. világháborútól a 80-as évek végéig
Az I. világháború idejére az elpusztult területek mintegy 90%-át sikerült újratelepíteni. A világháború végére elvesztettük addigi kialakított piacainkat. 1922-ben borászati bemutatót rendeztek Budapesten, annak reményében, hogy sikerül piacainkat visszahódítani. Az export elősegítése érdekében vámkedvezményeket vezettek be. 1923 a szőlőtelepítési tilalom éve volt. Tovább a folytatáshoz
A magyar bor története Mátyás király és a török ostrom idején
A bor történetének következő állomása Mátyás király idejére vezethető vissza, amikor kialakultak a főbb kereskedelmi központok, úgy, mint, Pozsony, Sopron és Buda. Mátyás király nagy tisztelője volt a jó bornak. Királyi kertjében számos szőlőlugast neveltek. Borospincéire a tiszttartó ügyelt, a borospince kulcsát a kulcsár őrizte. Az 1476. december 22-én megtartott király esküvői lakomájáról a következőket jegyezte fel Bonfini: „Az ebédlőteremben tartották a lakomát. Tovább a folytatáshoz
Hogyan alakult ki a ma is ismert biztosítási rendszer?
Kalandozzunk el egy kicsit a biztosítás történetébe, lépjünk vissza jó pár évet a történelemben ahhoz, hogy megtudjuk, a biztosítás mióta létezik az emberiség történetében. Az ókorban a tengeri szállítmányozás idejére vezethetőek vissza a legrégebbi biztosítások. A Kr.e. IX. században a „Lex Rhodia de iactu” elvét alkalmazták, amely akkor lépett életbe, amikor a kalóztámadások során a hajón tartózkodó személyzet annak érdekében, hogy mentsék a hajót, kidobták a szállítmány egy részét vagy egészét. Tovább a folytatáshoz
Egy repülőgép újjászületése, Malvinka csodája
A repülés iránti rajongás megnyilvánulhat abban, hogy állandóan az eget fürkésszük, és próbáljuk kitalálni, milyen géptípus húzza maga után a csíkot. Rajongásunk testet ölthet abban is, hogy speciális rádió adóvevők segítségével hallgatjuk a pilóták és az irányítók közötti beszélgetéseket, különleges fotókat készítünk a le- és felszálló repülőgépekről, vagy figyelemmel kísérjük útjukat az interneten elérhető radarkép segítségével. Tovább a folytatáshoz