Ez az eddigi legátfogóbb tanulmány a maga nemében: A Bonni Egyetem és a Délkelet-Norvég Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan reagál két jellegzetes sarkvidéki-alpesi növényfaj a globális felmelegedésre.

Ezt úgy tették, hogy közel 500 millió saját olvasmányt elemeztek Norvégia hegyvidéki régiójából. Az elemzések azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás lehetséges következményei rendkívül függenek a növények sajátos elhelyezkedésétől, és különösen a lombhullató fajok részesülnek a felmelegedésből. Ennek eredményeként tovább növekedne a sarkvidéki-alpesi régiók zöldebbé válásának tendenciája. A tanulmány az Ecosphere folyóiratban jelent meg. A norvég hegyek borzasztóan barátságtalanok lehetnek a hidegebb hónapokban. Ennek ellenére vannak olyan növények, amelyek kiválóan bírják a harapós hőmérsékletet. Ide tartozik a Betula nana törpe nyír és a fekete varjúbogyó Empetrum hermaphroditum. Mindketten sarkvidéki-alpesi körülmények között boldogulnak; ez teszi őket a tundra vegetáció tipikus képviselőivé. Eddig nem volt világos, hogy a törpe nyír és a varjúbogyó növekedését hogyan befolyásolják a különleges környezeti feltételek. Norvégia alpesi régióiban 30 éve folyik egy projekt, amelynek célja ezen változtatni. „Itt bekötöttünk néhány üzemet, és úgynevezett adatgyűjtőkkel szereltük fel őket, amelyek rögzítik a méréseket”-magyarázza Prof. Dr. Jörg Löffler, a Bonn-i Egyetem Földrajzi Tanszékének munkatársa.

Egy csapszerű érzékelő rögzíti a törzs átmérőjét-percről percre, az év 365 napján, a milliméter ezredrésze alatt. Ugyanakkor a kutatók mérik a napsugárzást, a hőmérsékletet a gyökérzónában és közvetlenül a talajfelszín felett, valamint a talaj nedvességtartalmát. A jelenlegi tanulmányban a kutatók közel 500 millió mérést elemeztek 40 növényből 2015 és 2019 között. „Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a mikroklíma, vagyis az egyes növények által tapasztalt körülmények hogyan befolyásolják azok növekedését”.