A Közel-Kelet, amely az arab világot, Törökországot, Iránt és Transzkaukázia területeit, Észak-Afrika atlanti partjaitól az Afgán sivatagig terjedő területet foglalja magába, az emberiség civilizációs bölcsőjének tekinthető. Az emberiség négy nagy folyamvölgyi civilizációjából kettő (Egyiptom, Mezopotámia) ebben a térségben alakult ki.

[wp_ad_camp_1]

A sumérok, majd az akkádok asszírok és perzsák a mai Közel-Kelet területén Alapították meg fejlett kultúrájú birodalmaikat és államaikat. Földünk első írásos emlékei, komolyabb kőépületei, öntörőcsatornái erről a területről származnak. Az ókor végén a görög hódítók által megjelenő hellén műveltség elterjedése tovább növelte a Közel-Kelet civilizációs értékét. A rómaiak a latin kultúrával, a perzsák az építészeti remekműveikkel, a föníciaiak és zsidók tudományos vívmányaikkal és kulturális örökségükkel emelték a világ legegyedibb területévé a Közel-Keletet. Ezen a területen alakult ki a három legnagyobb világvallás: az iszlám, a kereszténység és a zsidó vallás is. Palesztina területén négyezer éve vannak vallási és politikai okokból háborúk.

Az arabok megjelenésével, – ami a 7. századra tehető, vándorlásuk során elterjesztették a fejlett arab kultúrát, illetve tudományt, – így az arab számokat, csillagászatot, matematikát és az alkímiát. A 11. század végén kezdődtek a Szentföldért folyó háborúk, a pápa nem akarta Jézus sírját muszlim kezekben látni. A keresztények távozása után a területet évszázadokig a törökök uralták. Ma a térség tizenhat országból áll, ide tartozik Izrael, Palesztina, Libanon, Szíria, Jordánia, Kuvait, Irak és Irán, Törökország, Szaúd-Arábia, Omán, Bahrein, az Emírségek és Egyiptom is. A területen ma is feszültség van politikai konfliktusok és vallási ellentétek miatt. A Közel-Kelet olyan területe lett Földünknek, amely számtalan válságtényezővel és problémával küszködik.