A közösségi média új ajtókat nyitott a dezinformáció, az álhírek és a propaganda számára, hogy minden eddiginél gyorsabban, könnyebben és szélesebb körben terjedhessenek. Az elmúlt két évben a közösségi média manipulációs kampányait alkalmazó országok száma 150% -kal nőttek.

[wp_ad_camp_1]

Milyen célokat szolgálnak ezek a kampányok, hogyan hajtják végre őket, és mit tehet azért, hogy érintetlen maradjon? 2018-ban több mint 70 országban tapasztaltak valamilyen közösségi média-manipulációt. Ezt általában kormányzati szervek, politikai pártok vagy politikusok rendelték el. Néha magánvállalkozók vagy civil szervezetek indították el őket. Az ilyen kampányok általában három kulcsfontosságú területre összpontosítanak – kormánypárti propagandára, az ellenzéki pártot támadó propagandára és a társadalom megosztására szolgáló üzenetekre. A cél a közösségi média felhasználóinak félrevezetése helyben és külföldön, de miért? Ha mélyebbre ás, nyilvánvalóvá válik, hogy a megtévesztő információknak káros hatásai lehetnek, és felhasználhatók több dologra is.

Zavarják a beszélgetéseket vagy elterelik a témát a fontos kérdésekről. A mágusok elterelik a figyelmünket a kezükről a trükkök megvalósítására, és a média is ezt teszi; ennek eredményeként a kampány szervezői titokban elérhetik céljaikat. Felbujtja az erőszakot, felerősíti a gyűlölködést, és fokozza a vallási, politikai vagy társadalmi csoportok közötti polarizációt. Ilyen például a 2017-es és az azt követő mianmari muszlim népirtás, amelyet elsősorban a Facebookon terjesztett propaganda indított el. Az elnökválasztás vagy más nyilvános szavazás is lehet a célja, például a népszavazás befolyásolása. Ez a 2016-os amerikai elnökválasztáson és a Brexitnél történt. Ennek eléréséhez a szereplőknek adatokat kell gyűjtenie a felhasználók demográfiai adatairól, hobbijairól, jövedelmükről stb., hogy stratégiákat alkossanak a polarizálásukról.