Amikor még csak ismerkedünk a gépkocsivezetés rejtelmeivel és a jogosítvány megszerzésére gyúrunk, akkor minden egyes városi gyakorlat egy izgalmaktól hemzsegő kaland.

Minden egyes kereszteződés egy veszélyforrás, és számtalan dologra kell figyelnünk egyszerre. Nem csak azt kell nézni, hogy a többi autós mire készül, de a gyalogosok, kerékpárosok is rendre megnehezítik a haladást, arról nem is beszélve, hogy a városban számtalan helyen találkozunk nem várt szituációkkal, úthibákkal, építkezésekkel, felújításokkal, elterelésekkel. Ilyenkor azt kívánjuk, bárcsak az autópályán lennénk, ahol nincsenek ilyen zavaró tényezők, hisz ott csak be kell állni egy kényelmes tempóra és haladni a – szinte – egyenes úton. A gondolat érthető, ám a valóságban az autópálya az egyik legveszélyesebb útszakasz, ami rendkívüli odafigyelést és bizony tapasztalatot igényel a sofőrtől.

Veszélyessége több dologból tevődik össze, az egyik ilyen épp az egyszerűségéből fakad. Hisz az, hogy akár órákon keresztül, folyamatos – nagy – tempóval haladunk, gyakorlatilag különösebb zavaró tényezők nélkül, az rendkívül monotonná teszi a vezetést, emiatt aztán idővel el is kezd lankadni a figyelmünk. Olyannyira, hogy amikor hosszú idő után mégiscsak történik valami, amire gyorsan kellene reagálnunk, akkor már könnyen lehet, hogy annyira el vagyunk tompulva, hogy a reakcióidőnk sokszorosa a megszokottnak. A legfontosabb feladat az autópályán az éberségünk folytonos fenntartása, amelyet a legkönnyebben úgy érhetünk el, ha folyamatosan figyeljük a többi autóst. Ez azért is fontos, mert dacára annak, hogy a három párhuzamos sáv – és a szembeforgalom hiánya – papíron sokkal biztonságosabbnak tűnik, a nagy sebesség és a dinamikus haladás sokszor próbára teszi a legtapasztaltabbakat is. Ügyeljünk arra, hogy ne maradjunk a belső sávban a szükségesnél – azaz az előzésnél – tovább, mert nem csak szabálytalan, de balesetveszélyes is. Különösen nagy figyelmet fordítsunk a leállósávra, amelyet soha ne használjunk közlekedésre. Ha véletlen elhagytuk a kívánt lehajtót – vigyen az az úti célunkhoz, vagy csak egy pihenőhöz -, akkor ne essünk kétségbe, ne álljunk meg és semmiképp se próbáljunk visszafordulni, hanem folytassuk az utunkat és a következő lehetőségnél térjünk le a pályáról. Mindig figyeljük a körülöttünk lévőkre, hisz akárcsak a városi forgalomban, itt is történhetnek kiszámíthatatlan cselekedetek. Jól jegyezzük meg, hogy az autópályán történő közlekedés folyamatos odafigyelést és koncentrációt igényel, mert a legkisebb hiba is végzetes lehet.